A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő Kis-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében korán meghonosodott, a legrégebben termesztett gyümölcseink közé tartozik. A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak, az avarok is foglalkoztak vele.
Mi van a szőlőben?
A szőlőben A, B1 és B2, C,- K-vitamin-, folsav, béta karolin és biotin található, azaz elmondható, hogy a szőlő egy igencsak gazdag vitaminforrásnak számít.
Sok foszfort, káliumot, vasat, magnéziumot, rezet és cinket tartalmaz a szőlő.
A szőlő nagy része, 70-80%-a víz. 18%-os cukortartalmának köszönhetően az egyik legjobb energiaforrás a gyümölcsök között.
A nagyszemű, ropogós, gyakran mag nélküli, édes csemegeszőlők – legyenek halványzöldek, rozé árnyalatúak vagy mély bordók – frissen fogyasztva a legízletesebbek. A vékonyabb héjjal és magasabb cukortartalommal rendelkező borszőlők sokféle fajtájából pedig remek borok, borpárlatok, pálinkák készülnek. Nem is szólva a szőlőből nyert különböző gyümölcslevek, lekvárok, zselék, a süteményeket gazdagító mazsola, sőt a szőlő magjából sajtolt, rendkívül jótékony hatású olaj élvezetéről, illetve a salátákat ízesítő vörös vagy fehér borecet használatáról!
Mindennapra ajánlható egy fürt egészséges, érett szőlő reggel éhgyomorra vagy fél órával az étkezések előtt. Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utánérő gyümölcs: ha savanyúan szedik le, olyan is marad. Minél sötétebb árnyalatú, annál értékesebb a szervezet számára, a színes szőlő ugyanis antioxidánsokat tartalmaz.
A szőlő természetesen nemcsak egészséges, bőtermő, frissítő, könnyen emészthető gyümölcsként, hanem a borászat legfontosabb alapanyagaként is fontos szerepet tölt be évszázadok óta. Jó minőségű, tiszta, valódi szőlőborból napi egy pohárnyi (2-3 dl) egészségére válhat mindenkinek. A mértékkel, helyes táplálkozás mellett elfogyasztott nemes borok szívvédő, étvágyjavító, egészségmegőrző hatása ma már bizonyított.
A szőlő azonban nem csupán borként, de aszalt formájában, mazsolaként is régóta igen kedvelt csemege. A meleg éghajlatú vidékeken termő, mag nélküli szőlőfajtákból aszalással, szárítással nyert sokféle mazsola nedvességtartalmát 15-18 %-ra redukálják, miközben a gyümölcscukortartalma jelentősen koncentrálódik, és elérheti a 33-35 %-ot is.
Kínálatunkban is nagyon finom szőlőket találtok, mindenképpen próbáljátok ki őket 🙂
